RÓLAM

Az 1951-ben született szobrászművész a Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1977-ben szerezte meg diplomáját. Az ezt követő 2 év mesterkurzus alatt készítette első nagyméretű köztéri munkáját.
 

Az 1980-as évek első felének útkereső időszaka után a nagy szobrászati hagyományokkal bíró Várbazár szobrászműtermeinek egyikében eltöltött évek alatt születtek meg a megbízásra készített monumentális díszítőszobrok, emlékplasztikák, portrék és domborművek mellett munkásságának jelentős fejezetét alkotó, kísérletező szemléletét tükröző kisplasztikái, érmei. (Csend-sorozat; Egy mondat; Az idő üzenete; stb.) Munkái a konstruktív-geometrikus stilizáció eszközeivel építészeti, térgeometrikus elemek motívumait, motívum-összeolvadásait jelenítik meg. Ezek között kitüntetett szerepű a lépcső és a gömb, valamint az ezekre vetülő emberi figurára emlékeztető testlenyomat. Térelemzéseit intellektuális és költői szemlélettel alkotja sorozatokká bronzból, kőből, vasból, sárgarézből.
 

Ugyanebben az időszakban számos monumentális díszítőszobrot, emlékplasztikát, portrét és domborművet készített megbízásra.
 

Az 1992-ben, műtermében megrendezett kiállítása nemcsak egy alkotói korszaknak a bemu-tatását és lezárását jelentette, de az itt szereplő művek fontos állomásai életművének.
A hagyományos anyagok használata ettől kezdve inkább ugyan köztéri alkotásaira jellemző, 
a nagy alkotói szabadságot biztosító viaszvesztéses bronzöntési technikával készült kisplasztikái folyamatosan jelen vannak. (Felnőttkori csecsebecsék, Herma a XXI. századból, Ördöglakat készlet)


A kilencvenes évek közepétől sárgarézszövetből és -hálóból készített kísérletei egy másfajta filozófiával átszőtt alkotói korszak kezdetét jelezték. Az áttetszőségről, a dolgok egymáson átszűrődő létezéséről, a lélek szövetrétegeiről szóló alkotásait a szobrászművész az ezred-fordulón mutatta be 20 évet átölelő kiállításán, a Tihanyi Bencés Apátság Kőtárában.

A síkhálókból hajtogatott plasztikák után a térháló létrehozásának igénye egy egyedi technika kidolgozását követelte meg. Az ezzel az eljárással készült nagyméretű szobrait a Budapesti Millenáris Pakban megrendezett kiállításán láthattuk 2005-ben.
 

A kétezres évek kísérletezéseinek eredményeképpen 2011-ben született meg a Napló a mulan-
dóság cáfolatául című nagylélegzetű munkája, mely a művész 60. életévének minden napját egy-egy alkotással rögzíti. A vegyes technikával készült kisplasztikák új utat jelöltek ki számára.. 
Az absztrakció szobrászati nyelvét beszélő alkotásait a teljes alkotói szabadság öröme és a sokszínű anyaghasználat jellemzi, melyekben a fémek, textilek, az újra hasznosított műanyagok, az ipari- és segédanyagok is szerepelnek. A kollázs konstrukciós eljárásaival készült legújabb "Feketedoboz" sorozatai választ keresnek az emberi létezés indítékaira.

ABOUT ME

Born in 1951, Bernadett Szilágyi graduated from the Hungarian University of Fine Arts in 1977. Her first big-size public sculpture was created during the following two years’ master class.
 

After seeking ways in the early eighties, an important period in her oeuvre started with the creation of her experimentalist small sculptures and medals (Variations of Silence, One Sentence, The Message of Time, Point of View 1-2-3) in one of the studios of the 100-year old Castle Kiosk and Bazaar, the most important atelier of sculpture in the country. Her works visualize single and merging motifs of architectural and three-dimensional forms by the means of constructive-geometric stylization. Among these forms stairs, spheres and human figure-like body prints projected on them play a significant role. She constructs her space-analyses into series made of bronze, stone, iron or brass with intellectual and poetic artistic approach.
 

During the eighties she had several public and private commissions as well which led to the creation of monumental sculptures, memorials, portraits and reliefs.
 

The works of the period spent in the Castle Bazaar which were exhibited in 1992 in her studio mark an important step in her career. Though since then the use of traditional materials are more typical in her public works, her small bronze sculptures made with the lost wax process providing great artistic liberty are continuously present. (Knick-knacks of Adulthood, Herma from the 21st century, Disentanglement Puzzle Kit)
 

From the beginning of the nineties she has started experimenting with brass web and net which signed a new philosophy and artistic period in her career where transparency is a key element. Her works representing the existence of things filtered through each other and the layers of soul were exhibited in 2000 in the framework of a 20-year retrospective exhibition in the Museum of Stonework of the Benedictine Abbey in Tihany.
 

After creating sculptures by folding the two-dimensional nets, the desire of creating a three-dimensional net required the elaboration of a brand new technique. The monumental sculptures made with this process were showed to the public on the exhibition in the Millennial Park of Budapest in 2005.
 

The experimental period of the 2000s has resulted in the monumental work of Diary 2011 which documents every day of the artist’s sixtieth year with one piece of art. These works of mixed technique have set a new direction in her carrier. Her works speaking the sculptural language of abstraction are characterized by the joy of total creative freedom and the use of diverse materials including metals, textiles, recycled plastics, industrial and auxiliary materials. The latest series of Black Box, made using the construction methods of the collage, seek answers to the reasons of human existence.